Menyezeti kazetták az Avasi Református Templomban

A táblaképek megalkotásában nagy szerepet játszott az az óriási mennyiségű templomainkban meglévő és különféle helyeken fellelt kazetta, amelyek Kárpát-medence-szerte megtalálhatók. Szellemi, szakrális mondanivalója, képi megfogalmazása rendkívüli tömörséggel, döbbenetes színvilággal, találékonysággal megformált művészi kivitele, szinte magával ragadja a szemlélőt és gondolkodásra készteti. Az alkotó művész célja nem lehet öncélú, mert a teremtő Istenre kell rámutatni, ősi református hitünk szerint.

A táblaképek nemes egyszerűséggel fogalmazzák meg hitünk alapjait, a teremtett világ valamennyi elemének bemutatásával.

Művészi törekvéseink arra irányultak, hogy megpróbáljuk újra értelmezni és korunk stílusához igazítani táblaképeink szellemi, a képírás művészi szintjén megalkotott szakrális szimbólumait, mely az Isten üzenete az emberhez. Továbbá mindenki számára közérthetővé és bemutathatóvá, közkinccsé tenni, a közel ezer éves miskolci templomunkban.

___________________________________________________

A Királykazetta

Az eredeti mennyezeti táblakép melyet részben felhasználtunk Szentsimon (1650, Gömör megye) templomában látható. A templom ugyan ma katolikus, de a stílus jegyek a szakrális díszítések, a színdinamika arról beszél, hogy valamikor az ellenreformációt megelőző időszakban református volt a templom.

Táblaképünk nemes egyszerűséggel fogalmazza meg hitünk alapjait, a teremtett világ valamennyi elemének bemutatásával. A képírás logikája szerint a táblakép jelentése középről kiindulva a következő: A táblakép alapszíne fehér, mely az isteni tisztaságot, szentséget szimbolizálja. A táblaképet uralja belül alapszínként a természetből kölcsönvett finom zöld szín, amely érdekes színdinamikát eredményez a mellette megjelenő ábráknak. A belső gyűrűben egy hatszögű, nagy méretű csillagban, öt szirmú virágszirom, a Jézus öt sebét jeleníti meg. A hatos szám, a teremtés napjaira utal. (Mózes I. 1:30-31.)

Ezt a motívumot korábbról, a templomunk Mózes székén megtalálható táblaképeiből emeltük be a központi Királykazettánkba. A csillag belső szögeiből kiinduló, íves növényi ornamentika stílusában megfestett különféle virágok, mint például a tulipán, a rózsa, a liliom mind Isten munkájának nagyságát, precizitását és alkotásának nagyszerűségét mutatja be. A belső képsor egy kettős gyűrűbe van bele foglalva. Itt a színek is fontosak, mert a belső piros, körkörös forgású tüzes lángnyelvek már előre vetítik az eljövendő Pártfogót, de miután belül van a külső magházakkal ábrázolt tulipán, így Isten végtelen szeretetetét fogalmazzák meg, amely az egész teremtett világra kiterjed. A külső gyűrű a szimmetria tengelyének mentén kinyílik és a táblakép négy sarkában, a négy angyal kürttel a szájában hirdeti, hogy Isten megkönyörült a bűnbe esett embervilágon és elküldte közéjük egyszülött Fiát. „Az Úrnak angyala a pásztorokhoz jöve és monda: Ne féljetek mert íme hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek nagy öröme lészen, mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus a Dávid városában." (Lukács 2:8-11.) Tehát van átjárás a tiszta szellemvilág és a teremtett világ között, a világra szóló örömteli híradást így fogalmaztuk meg a képzőművészet formanyelvén. Ez a tény fejezi ki a teremtő Isten gondoskodását, nagyságát, örökkévaló szeretetét számunkra. A téglalap alakú kazetta külső, nem perifériális részén a Nap, a Hold és a csillagok is megjelennek, ugyanis ezek olyan ősképek, amelyek egyidősek az emberiséggel. "Elrendeli a csillagok számát, mindegyiket nevén szólítja. Nagy az Úr, ereje hatalmas, és bölcsessége mérhetetlen….Kiadott nékem tanácsot mikor az eget kifeszítettem…"  (Zsolt: 147.4.)