A műemléki védettségű avasi templom, harangtorony és temető rövid története

A Miskóc nemzettség második templomaként, közel nyolcszáz évvel ezelőtt épült az Avason, írásos említése 1241-ből való egy pápai adójegyzékből ismert. Sajnos ez a valószínűen fából készült Árpád-kori templom a tatárjárás során elpusztult.

Ennek az ősi templomnak az újjáépítése 1260-ban kezdődött román stílusban. Méretében a jelenlegitől sokkal kisebb, vastag falú templomot emeltek az Avas északi oldalában, amely Miskolc belvárosának legrégebbi épülete, egyben hazánk ötödik legidősebb temploma. A vélhetően Szent Istvánról elnevezett templom sem állt sokáig, mert a még Miskolc környékén portyázó nogaji tatár csapatok 1285-ben fölgyújtották.

1323-ra állították helyre az épületet és az akkor még egyetlen hajóból álló, a keleti végében négyszögletesen záródó szentélyű templomot I. (Nagy) Lajos király idején tovább bővítették nyugati irányba. Erről egy 1365-ben kelt oklevélből tudunk, amelyet a király aláírásával is hitelesített, és arról ír, hogy az avasi "kis templomot" bővítik.

Az átépítést során tornyot is emeltek az épület nyugati végén.

Miskolc időközben városi rangra emelkedett, de a templom újjáépítése nem uralkodói kegynek, hanem a helyi polgárság küzdelmes munkájának köszönhető. A templomot a miskolci hívek adományából építették föl!

Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult a Miskolciak számára, gyakorlati megfontolásból és reprezentációs okok miatt is a teljes átépítés mellett döntöttek. A XIII. századi román stílusú templom visszabontása 1402-ben kezdődött. A torony a helyén maradt, az új gótikus nyolcszögletű oszlopsort a román templom falára állították, és az oldalhajók megépítésével került kialakításra az új templomtér. Az északi oldal külső részén két kápolna is csatlakozott az épülethez, melyeket a munkálatok utolsó szakaszában építettek.

A teljes rekonstrukció közel száz évig tartott, melynek végén egy korszerű háromhajós, késő gótikus stílusú csarnoktemplomot emeltek a régi egyházak alapjain.

A templomtér északi falán megtalált latin nyelvű szövegtöredék és a plébániatemplom adománylevele szerint a negyedik templom felszentelésére 1489. június 26-án került sor.

Az épület azóta is áll, és a Miskolcra látogatók kedvelt célpontja. Nem véletlenül, mivel hazánk kevés szentély-körüljáróval épült csarnoktemplomának egyike, amely delejes erővel vonzza tekintetünket a Szinva patak partjáról. Az építészeti megoldásaiban, és sok évszázados történelmében is egyedülálló templom uralja az avasi látképet, hatalmas tömege ellenére szelíden megbújik a domb zöldellő oldalában.

De a miskolci Avasi Templom nem csak egyházi vagy építészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem a magyarság történelmében is fontos szerepet kapott.

Fráter György az ország három részre szakadása idején Miskolcra hívta a környék és Észak-Magyarország tizenhárom vármegyéjének képviselőit akik arról határoztak, hogy a továbbiakban Miskolc és Magyarország ezen része a királyi Magyarországhoz tartozzon. A rész-országgyűlést 1541. december 21-én Miskolcon, az Avasi Templomban tartották meg.

A templom történetében a következő tragikus esemény 1544 szeptemberében történt, amikor a budai Mehmet basa parancsára a törökök felgyújtották a templomot és újra fölégették Miskolcot.

A tűz következtében a torony hátrafelé rádőlt a tetőre, beomlasztva a páratlanul szép csúcsíves, gótikus, bordás boltozatokat.

A pusztítás olyan nagy mértékű volt, hogy a város 1550-ig nem tudta kiheverni a hadjárat borzalmait.

A török támadásáról Tinódi Lantos Sebestyén így írt Az szalkai mezőn való diadalról című históriás énekében:

Minap Mehmet basa szóla terekeknek,

Hogy nagy gyorsasággal véle készülnének

(...)

Nyolcezren kiszálla ő az Rákosra,

Rabolni indula az neves Miskolcra.

Dúla, felégeté Miskolcnak városát,

Ő mind felrabolá jórészt tartományát,

Onnat ő elhoza négyezör rabokat,

Kikkel ő hajtata számtalan barmokat.

Az Avasi Templomot 1563-tól 1569-ig már a református szertartásoknak megfelelően építették át, ám az idáig vezető út keserves volt. 

A török pusztítás miatt kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy a diósgyőri uradalom úrnője, a katolikus Fánchy Borbála megakadályozta az újjáépítéshez szükséges szakemberek és faanyagok, kövek rendelkezésre bocsájtását, tartott a kálvini tanok terjedésétől. Így az épület közel két évtizeden át tető nélkül maradt, emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban, belső berendezéseiben sem.

Az első reformátor aki Miskolcra érkezett a magyar Luther, Dévai Bíró Mátyás volt. Ő már 1543-ban az avasi Szent István Plébániatemplom szószékéről hirdette Isten Igéjét a miskolci híveknek, immár magyar nyelven. Őt egy évvel később Gergely presbiter követte, majd 1566-ban a városi tanács és a gyülekezet akaratából megválasztják az első miskolci református lelkipásztort, Hewessi Mihály prédikátort.

A kálvini reformáció tanait, az új gondolkozás módot a miskolci hívek teljes mértékben magukévá tették a század második felére, így 1554-ben létrejött a Miskolci Református Egyház, a mai Miskolc-Avasi Református Egyházközség és valamennyi miskolci református gyülekezet előde.

A török pusztítást követő újjáépítés során a korábbi gótikus, nyolc szögletű pilléreket a ma is látható négyzetes alapúvá alakították át, amelyben ott vannak az eredeti pillérek építőkövei is. A közéjük boltozott félköríves árkádsor fölé, az egykori gótikus boltozatok helyére már sík famennyezet került.

A fedélszéket valószínűen holland hajóácsok építették az 1560-as években, a ma is látható mennyezet 1773-ból való.

A református templomok egyik éke a díszes, festett mennyezeti kazetták mára nem maradtak fenn, az évszázadok során elvesztek.

Ennek egyfajta pótlására vitéz Bianki István tervei alapján, valamint Purnhauzer Rozina és Kozma Péter restaurátor művészek munkája nyomán,  2020. júniusában tíz táblakép, és egy királykazetta került elhelyezésre az Úrasztala fölötti részébe.

A királykazetta a teljes reformátori hitvilágot magába foglalja és a képírás nyelvezetén adja közkincsé amit minden nyelv és nemzet ismer: SOLI DEO GLÓRIA

A templom déli oldalán lévő barokk ravatalozót 1763-ban, az északi oldalon lévő neogótikus cintermet pedig 1817-ben építették. A csonkatorony alatt 1895-ben épült az orgonakórus amelyet Sztehlo Ottó tervezett, és ezen a karzaton helyezték el a neogót stílusú Angster orgonát.

A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el: 1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980, 2020

További páratlan értéke még a templomnak a 13 nagyméretű, hármas osztású, kőrácsokkal díszített gótikus ablakainak ablakkeretei, amelyek más és más formájú rácsozatot alkotnak, csak bordaprofiljaik azonosak. Ez egyértelművé teszi, hogy nagy tudású mesterek építették. Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton.

A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.

A harmadik nagy megpróbáltatás egy földrengés volt, amely 1834. október 15-én rázta meg Miskolcot. Ennek következtében komoly sérülés keletkezett a keleti falban, amely helyreállítása jelentős költséggel járt, és egészen az első világháború végéig eltartott.

1944 őszén a belövések idején aknatalálat érte a templomot, amely miatt megsérült a felbecsülhetetlen értékű tölgyfából faragott intarziás, reneszánsz-korabeli királyi stallum. Ez a királyi ülőpad az egyetlen fennmaradt bútor Mátyás király firenzei hatású reneszánsz udvarának berendezési tárgyai közül.

A templom első orgonáját Angster József építette 1895-ben.

A nyugati oldali karzaton álló neogótikus orgona özvegy Kaszás Jánosné adományából épült.

Az időközben elhasználódott hangszert 1971-ben korszerűsítették, és teljes rekonstrukciójára 2016-ban került sor. A hangszer 2016. októbere óta újra teljes pompájában szolgálja a Miskolc-Avasi Református Egyházközség híveit.

Lehotka Gábor professzor kezdeményezésére és Miskolc városának adományaként egy másik hangszert is építettek a Váradi orgonát, amelyet 2006. június 4-én adtak át. Így az Avasi Református Templomnak két orgonája is van, az Angster a templom nyugati, a Váradi az egykori szentély felőli oldalon lett elhelyezve. A tökéletes akusztikájú templomban gyakran rendeznek kórus és orgona hangversenyeket.

Az Avasi Református Templom utolsó nagyszabású feltárási és felújítási munkálatai öt évig tartottak, újraszentelésére 1982. május 16-án került sor, egy országos ünnepség keretein belül.

2019-ben újabb állagmegóvási munkálatok kezdődtek, amely során egyrészt a templom zsindelyfedését 2020 januárjára új, Erdélyből származó zsindelylapokra cserélték, másrészt a fedélszék látogathatóvá vált az észak-nyugati sarokban épített kortárs lépcsőház kialakításával.

Az átakalítást megelőzően régészeti feltárások és építéstörténeti kutatások zajlottak, amelyek egy sor új lelettel, adattal gazdagították ismereteinket.

A török pusztítást követően a ledőlt harangtornyot nem az eredetivel megegyező helyen, hanem a templomtól nyugatra, különálló harangtoronyként építették fel.

A fagalériás, 15 méter magas reneszánsz harangtornyot 1557-ben emelték, amely Miskolc egyik jelképe. A bejárat feletti középkori emléktáblán az építés évszáma is meg van örökítve, és a táblán a következő olvasható:

„IMPERANTE

DOMINO MAG. S

BAL. et. JUDICE

PAVLO GOMBOS

AEDILE

MATTHIEO

ZYGIARTO

ANNO D-ni

1557.”

“A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. évében”

A feliratot az 1926. évi renováláskor tárták fel.

A torony alagsora és földszintje dongaboltozatos. Az egyszintes épületet kőből emelték, magas tetőszerkezete van amely bárdolt tölgyfából készült, és hatszögű gúlasisakkal látták el. Ezalatt a torony árkádos, majd a sátortető ismét folytatódik. A harangtorony déli oldalán fa toldaléképítmény áll, melyen keresztül a bejárat nyílik. A torony keleti oldalán kettő, az északi és nyugati oldalán három támpillért építettek. Az avasi harangtorony a XVII. és a XVIII. században még tűzőrségi célokat is szolgált.

A toronyban két harang lakik. A nagyobb 750kg-os Miklós harang 1923-ban, a kisebb 250kg-os Johanka harang 1926-ban készült. Az Istentiszteleti alkalmakkor megszólaló harangok Újhelyi Istvánné és Nemes Petra István adományai.

1680-ban került toronyóra a sisak három oldalára, mellettük az évszám ma is látható. 1740-től vált rendszeressé, hogy az avasi harangtorony negyedóránként harangütéssel jelzi a pontos időt a miskolci polgároknak.

A mai is működő óraszerkezetet Zsitkovszky Zsigmond miskolci órásmester készítette 1941-ben. Harangjátéka, melyet Csury Ferenc a szintén híres órásmester alkotott, 1941. május 1-e óta negyedóránként hallható, de a teljes dallamot csak egészkor játsszák le. A harangjáték Győry Nagy Samu és felesége, Mihályfalusi Forgón Irma házasságának 50. évfordulója alkalmából készült.

A harangjáték az idők során Miskolc szignáljává vált, a Miskolci Nemzeti Színházban is ezzel a dallammal jelzik a felvonások kezdetét.

További érdekesség, hogy az Avasi harangtorony  megépítése óta nem égett le, ezért a faszerkezet részben az eredeti, közel ötszáz éves gerendákból áll!

A templomot teljesen körülvevő, műemléki védettséget élvező, több mint 10 900 m² területen fekvő temető, Miskolc 34 sírkertje közül a legrégebbi. A legkorábbi sírkövek a XVII. és XVIII. századból származnak. A többi sírkő az 1800-as évekből és a XX. századból való.

A temetőben nyugszik többek között:

Szemere Bertalan Miskolc országgyűlési képviselője, hazánk miniszterelnöke

Palóczy László Miskolc országgyűlési képviselője, Borsod vármegye alispánja, a képviselőház korelnöke

székudvari Horváth Lajos Miskolc országgyűlési képviselője, a Főrendház tagja

Soltész Nagy Kálmán Miskolc egyik legjelentősebb munkásságú polgármestere

Apostol Pál református püspök

Szatmáry Paksi József református püspök

Zsarnay Lajos református püspök

Pósa Péter református lelkipásztor, esperes

Tyukodi Császár József református lelkipásztor

Novotny Gyula református lelkipásztor

Dr. Mészáros István református lelkipásztor, püspök, teológiai professzor

Bernáth Klára református lelkipásztor

Id. Ábrám Tibor református lelkipásztor

Tompa Mihály református lelkész és költő szülei

Butykai József '48-as tüzér főhadnagy

Kun Miklós '48-as nemzetőr hadnagy, főbíró

Oláh Miklós '56-os nemzetőr, cserkész, a forradalom mártírja

Adolf Joost a miskolci cukrászipar megteremtője

Schabinszky László Munkácsy Mihály barátja és fényképésze

Marjalaki Kiss Lajos történész, tanár

Bay István és családja

A Latabár család

A Diószegi család

A Váncza család

Jeney Edit újságíró, matematikus

Az avasi temetőt több gyalogút osztja kisebb-nagyobb részekre, amelyek egyben kiinduló pontok is a történelmi Avas évszázados soraihoz, pincéihez és Miskolc többi városrészéhez.

Történetiség szempontjából fontos még tudni, hogy a Miskolc belvárosa fölött található Avasi temető a harmadik legősibb temető hazánkban, az Árpád-kor óta temetkeznek ezen a helyen.