Miskolc-Avasi Református Egyházközség honlapja


HÍREK
Adventi vasárnapok I.
- 2017.11.11.

2017. december 03-án 10:30-tól, az újonnan megválasztott presbitérium fogadalom tétele a délelőtti Istentiszteletet követően, az Avasi Református Templomban.

Avasi zenélő lépcsők
- 2017.11.11.

2017. december 03-án 12:00-tól, a miskolci egyházzenei kórusok, református gyülekezetek közös, adventi éneklése a templomhoz vezető lépcsősoron.

Adventi beszélgetések I.
- 2017.11.11.

2017. december 05-én 17:00-tól, beszélgetés a bibliai jövedölésekről, és az adventi hagyományokról a gyülekezeti teremben.

Fiatalok adventje
- 2017.11.11.

2017. december 09-én 16:00-tól, fiataloknak szóló kötetlen beszélgetés az ünnepi készülődésről, az adventről a gyülekezeti teremben.

Adventi vasárnapok II.
- 2017.11.11.

2017. december 10-én 10:30-tól, a miskolci Lévay József Református Gimnázium 11/b osztályának adventi szolgálata, az Avasi Református Templomban.

Baba-mama kör
- 2017.11.11.

2017. december 11-én 10:00-tól, a baba-mama kör ünnepi alkalma a gyülekezeti teremben.

Adventi beszélgetések II.
- 2017.11.11.

2017. december 12-én 17:00-tól, beszélgetés gyülekeztünk tagjaival saját, korábbi adventi emlékeikről és szokásaikról a gyülekezeti teremben.

Adventi játszóház
- 2017.11.11.

2017. december 16-án 15:00-tól, gyermek kézműves foglalkozás és játszóház várja a legkisebbeket a gyülekezeti teremben.

Adventi vasárnapok III.
- 2017.11.11.

2017. december 17-én 10:30-tól, a miskolci Görgey úti Református Óvoda adventi műsora a délelőtti Istentiszteleti alkalmon, az Avasi Református Templomban.

Adventi beszélgetések III.
- 2017.11.11.

2017. december 19-én 17:00-tól, beszélgetés és kiállítás arról, hogyan jelenik meg az advent a költészetben és a festészetben. Helyszín a gyülekezeti terem.

Szentesti Istentisztelet
- 2017.11.11.

2017. december 24-én 16:00-tól, ünnepi Istentisztelet és karácsonyi műsor gyülekezetünk tagjaival, gyülekezetünk tagjainak.
A Miskolc-Avasi Örömhír Kamaraegyüttes szolgálata, valamint a miskolci Görgey úti Református Óvoda gyermekeinek műsora az Avasi Református Templomban.






 

 

A műemléki védettségű Avasi Templom, harangtorony és temető rövid története



A templomot 1260-ban kezdték el építeni román stílusban. Méretében a jelenlegitől kisebb, vastag falú templomot emeltek az Avas északi oldalában, amely Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Sajnos a vélhetően Szent Istvánról elnevezett templom nem sokáig állt, mert a tatárjárás után még a Miskolc környékén portyázó nogaji tatár csapatok 1285-ben fölgyújtották.

 



A XIV. században újjáépült a templom, és  I. (Nagy) Lajos király idején tovább bővítették nyugati irányban. Miskolc időközben szabad királyi városi rangra emelkedett, de a templom újjáépítése nem uralkodói kegynek, hanem a helyi polgárság  küzdelmes munkájának köszönhető. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult a Miskolciak számára, háromhajós, késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1402 és 1489 között.


Az Avasi Templom nem csak egyházi szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem a magyarság történelmében is fontos szerepet kapott.

Fráter György az ország három részre szakadása idején Miskolcra hívta a környék és Észak-Magyarország tizenhárom vármegyéjének képviselőit, akik arról határoztak, hogy a továbbiakban Magyarország ezen része a királyi magyarországhoz tartozzon. A rész-országgyűlést 1541. december 21-én, az Avasi Templomban tartották meg.


A templom történetében a következő tragikus esemény 1544 őszén történt, amikor a budai Mehmet basa parancsára a törökök felgyújtották a templomot és újra fölégették Miskolcot.

A tűz következtében a torony hátrafelé rádőlt a tetőre, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat.

 

 



Az avasi templomot 1563-tól 1569-ig már a református szertartásoknak megfelelően építették át, ám az idáig vezető út keserves volt.

A török puszítás miatt kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy a diósgyőri uradalom úrnője, a katolikus Fánchy Borbála megakadályozta az újjáépítéshez szükséges szakemberek és faanyagok, kövek rendelkezésre bocsájtását, tartott a kálvini tanok terjedésétől. Így az épület több mint két évtizeden át tető nélkül maradt, emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban sem.


Az első reformátor aki Miskolcra érkezett a 'magyar Luther', Dévai Bíró Mátyás volt. Ő már 1543-ban az avasi Szent István Templom szószékéről hirdette Isten Igéjét a miskolci polgároknak, magyar nyelven. Őt egy évvel később Gergely presbiter követte, majd 1566-ban a városi tanács és a gyülekezet akaratából megválasztják az első miskolci református lelkipásztort, Hewessi Mihály prédikátort.


A korábbi gótikus, nyolc szögletű pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át, amelyben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai is, és a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet 1776-ból való). A harangtornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem a templomtól különálló harangtoronyként építették fel.

A déli oldalon lévő barokk ravatalozót 1760-ban, az északi oldalon lévő neogót cintermet pedig 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, ezen helyezték el a neogót stílusú Angster-orgonát.

A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980).

Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak, csak bordaprofiljaik azonosak. Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton.

A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.


 

 

 


A templom első orgonáját Angster József építette 1895-ben.

A nyugati oldali karzaton álló neogótikus orgona özv. Kaszás Jánosné adományából épült.

Az időközben elhasználódott hangszert 1971-ben korszerűsítették, és teljes rekontsruciójára 2016-ban került sor. A hangszer 2016. októbere óta újra teljes pompájában szolgálja a Miskolc-Avasi Református Egyházközség híveit. Lehotka Gábor professzor kezdeményezésére és Miskolc városának adományaként egy másik hangszert is építettek a Váradi orgonát, amelyet 2008. június 4-én adtak át. Így az Avasi Templomnak két orgonája is van, az Angster a templom nyugati, a Váradi az egykori szentély felőli oldalon lett elhelyezve. A tökéletes akusztikájú templomban gyakran rendeznek kórus- és orgona hangversenyeket.


A fagalériás, reneszánsz harangtornyot 1557-ben emelték, amely Miskolc egyik jelképe. A bejárat feletti középkori emléktáblán az építés évszáma is meg van örökítve, és a táblán a következő olvasható:



„IMPERANTE

DOMINO MAG. S

BAL. et. JUDICE

PAVLO GOMBOS

AEDILE

MATTHIEO

ZYGIARTO

ANNO D-ni

1557.”

“A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. Évében”

A feliratot az 1926. évi renováláskor tárták fel.


A torony alagsora és földszintje dongaboltozatos. Az egyemeletes, kőből készült épületen magas tetőszerkezet van, amely bárdolt tölgyfából készült, és hatszögű gúlasisakkal látták el. Ezalatt a torony árkádos, majd a sátortető ismét folytatódik. A harangtorony déli oldalán fa toldaléképítmény áll, melyen a bejárat nyílik. A keleti oldalán kettő, az északi és nyugati oldalán három támpillérrel látták el az épületet. A harangtorony a XVII. és a XVIII. században tűzőrségi célokat is szolgált.

 

A toronyban két harang lakik. A nagyobb 750kg-os Miklós harang 1923-ban, a kisebb 250kg-os Johanka harang 1926-ban készült. Az Istentiszteleti alkalmakkor megszólaló harangok Újhelyi Istvánné és Nemes Petra István adományai.


1680-ban került toronyóra a sisak három oldalára, mellettük az évszám is látható. Harangjátéka, melyet Csury Ferenc a híres órásmester alkotott, 1941. május elseje óta negyedóránként hallható, de a teljes dallamot csak egészkor játsszák le. A harangjáték az idők során Miskolc szignáljává vált. A Miskolci Nemzeti Színházban is ezzel a hanggal jelzik a felvonások kezdetét. További érdekesség, hogy az Avasi harangtorony  megépítése óta nem égett le, ezért a faszerkezet kis kivétellel az eredeti, közel ötszáz éves gerendákból áll!


A templomot teljesen körülvevő, műemléki védettséget élvező, több mint 10 900 m² területen fekvő temető, Miskolc 34 sírkertje közül a legrégebbi. A legkorábbi sírkövek a XVII. és XVIII. századból származnak. A többi sírkő az 1800-as évekből és a XX. századból való. A temetőben nyugszik többek között Szemere Bertalan, Palóczy László, Horváth Lajos, a Latabár-család, valamint Tompa Mihály szülei, Adolf Joost a miskolci cukrászipar megteremtője, Szatmáry József püspök, Bay István és családja, Schabinszky László Munkácsy Mihály barátja és fényképésze, Novotny Gyula református lelkipásztor. A temetőt több gyalogút osztja kisebb-nagyobb részekre, amelyek egyben kiinduló pontok is a történelmi Avas évszázados soraihoz, pincéihez és Miskolc többi városrészéhez.



© 2006-2017 Miskolc-Avasi Református Egyházközség. Minden jog fenntartva!

Honlapkészítés