Miskolc-Avasi Református Egyházközség honlapja


HÍREK
Hálaadás és jótékonysági orgonakoncert
- 2017.07.03.

2017. augusztus 20-án 18:00-tól, hálaadó ünnepség és jótékonysági orgonahangverseny az Avasi Templomban. Orgonán szolgálnak: Bundzik Tímea és Sztahura Ágnes orgonaművész-tanárok, egykori Lehotka taníványok.

Filharmónia - kórus és orgonahangverseny
- 2017.07.03.

2017. augusztus 28-án 19:00-tól, a Magyar Rádió Gyermekkórusának és Szabó Balázs orgaonaművésznek koncertje az Avasi Templomban.

Kulcsár-Székely Attila előadása
- 2017.07.03.

2017. szeptember 08-án 17:00-tól, a Reformáció 500 rendezvénysorozat keretin belül, Kulcsár-Székely Attila előadása az Avasi Templomban. Előadása címe: A remények hajnalán - hitetlen hittevés

Reformáció 500! - orgonahangverseny
- 2017.06.03.

2017. szeptember 15-én 18:00-tól, orgonahangverseny az Avasi Templomban.

Reformáció 500! - ünnepi közgyűlés
- 2017.07.03.

2017. szeptember 16-án a Reformáció 500 rendezvénysorozat részeként ünnepi közgyűlés lesz Miskolcon, az Avasi Templomban.





 

 

A műemléki védettségű Avasi Templom, harangtorony és temető rövid története



A templomot 1260-ban kezdték el építeni román stílusban. Méretében a jelenlegitől kisebb, vastag falú templomot emeltek az Avas északi oldalában, amely Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Sajnos a vélhetően Szent Istvánról elnevezett templom nem sokáig állt, mert a tatárjárás után még a Miskolc környékén portyázó nogaji tatár csapatok 1285-ben fölgyújtották.

 



A XIV. században újjáépült a templom, és  I. (Nagy) Lajos király idején tovább bővítették nyugati irányban. Miskolc időközben szabad királyi városi rangra emelkedett, de a templom újjáépítése nem uralkodói kegynek, hanem a helyi polgárság  küzdelmes munkájának köszönhető. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult a Miskolciak számára, háromhajós, késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1402 és 1489 között.


Az Avasi Templom nem csak egyházi szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem a magyarság történelmében is fontos szerepet kapott.

Fráter György az ország három részre szakadása idején Miskolcra hívta a környék és Észak-Magyarország tizenhárom vármegyéjének képviselőit, akik arról határoztak, hogy a továbbiakban Magyarország ezen része a királyi magyarországhoz tartozzon. A rész-országgyűlést 1541. december 21-én, az Avasi Templomban tartották meg.


A templom történetében a következő tragikus esemény 1544 őszén történt, amikor a budai Mehmet basa parancsára a törökök felgyújtották a templomot és újra felégették Miskolcot.

A tűz következtében a torony hátrafelé rádőlt a tetőre, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat.

 

 



Az Avasi Templomot 1563-tól 1569-ig már a református szertartásoknak megfelelően építették át, ám az idáig vezető út keserves volt.

A török puszítás miatt kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy a diósgyőri uradalom úrnője, a katolikus Fánchy Borbála megakadályozta az újjáépítéshez szükséges szakemberek és faanyagok, kövek rendelkezésre bocsájtását, tartott a kálvini tanok terjedésétől. Így a templom több mint két évtizedig tető nélkül maradt, emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban sem.


Az első reformátor aki Miskolcra érkezett, a 'magyar Luther', Dévai Bíró Mátyás volt. Ő már 1543-ban az avasi Szent István Templom szószékéről hírdette Isten Igéjét a miskolci polgároknak, magyar nyelven. Őt egy évvel később Gergely presbiter követte, majd 1566-ban a városi tanács és a gyülekezet akaratából megválasztják az első református lelkipásztort, Hewessi Mihály prédikátort.


A korábbi gótikus, nyolc szögletű pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át (ebben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai), a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet 1776-ból való), és a tornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem templomtól különálló harangtoronyként építették fel.

A déli oldalon lévő barokk ravatalozót 1760-ban, az északi oldalon lévő neogót cintermet pedig 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, ezen helyezték el a neogót stílusú Angster-orgonát.

A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980).

Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak (csak bordaprofiljaik azonosak). Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton.

A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.


 

 

 


A templom első orgonáját Angster József építette 1895-ben.

A nyugati oldali karzaton álló neogótikus orgona özv. Kaszás Jánosné adományából épült.

Az időközben elhasználódott hangszert 1971-ben korszerűsítették, és teljes rekontsruciójára 2016-ban került sor. A hangszer 2016. októbere óta újra teljes pompájában szolgálja a Miskolc-Avasi Református Egyházközség híveit. Lehotka Gábor professzor kezdeményezésére és Miskolc városának adományaként egy másik hangszert is építettek, amelyet 2008. június 4-én adtak át. Így az Avasi Templomnak két orgonája van, melyek a templom keleti (szentély felőli) és a nyugati felén lettek elhelyezve. A tökéletes akusztikájú templomban gyakran rendeznek kórus- és orgona hangversenyeket.


A fagalériás, reneszánsz harangtornyot 1557-ben emelték, amely Miskolc egyik jelképe. A bejárat feletti középkori emléktáblán az építés évszáma is meg van örökítve, és a táblán a következő olvasható:



„IMPERANTE

DOMINO MAG. S

BAL. et. JUDICE

PAVLO GOMBOS

AEDILE

MATTHIEO

ZYGIARTO

ANNO D-ni

1557.”

“A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. Évében”

A feliratot az 1926. évi renováláskor tárták fel.


A torony alagsora és földszintje dongaboltozatos. Az egyemeletes, kőből készült épületen magas tetőszerkezet van, amely bárdolt tölgyfából készült, és hatszögű gúlasisakkal látták el. Ezalatt a torony árkádos, majd a sátortető ismét folytatódik. A harangtorony déli oldalán fa toldaléképítmény áll, melyen a bejárat nyílik. A keleti oldalán kettő, az északi és nyugati oldalán három támpillérrel látták el az épületet. A harangtorony a 17. és a 18. században tűzőrségi célokat is szolgált.

1680-ban került toronyóra a sisak három oldalára (mellette az évszám is látható). Harangjátéka 1941 óta  negyedóránként hallható, de a teljes dallamot csak egészkor játsszák le. A harangjáték az idők során Miskolc szignáljává vált. A Miskolci Nemzeti Színházban is ezzel a hanggal jelzik a felvonások kezdetét. További érdekesség, hogy az Avasi harangtorony  megépítése óta nem égett le, ezért a meglévő faszerkezet kis kivétellel az eredeti, közel ötszáz éves gerendákból áll!


A templomot teljesen körülvevő, műemléki védettséget élvező, több mint 10 900 m² területen fekvő temető, Miskolc 34 sírkertje közül a legrégebbi. A legkorábbi sírkövek a 17. és 18. századból származnak. A többi sírkő az 1800-as évekből és a XX. századból való. A temetőben nyugszik többek között Szemere Bertalan, Palóczy László, Horváth Lajos, a Latabár-család, valamint Tompa Mihály szülei, Adolf Joost (a miskolci cukrászipar megteremtője), Szatmáry József püspök, Bay István családjával, Schabinszky László Munkácsy Mihály barátja és fényképésze, Novotny Gyula református lelkipásztor. A temetőt több gyalogút osztja kisebb-nagyobb részekre, amelyek egyben kiinduló pontok is a történelmi Avas évszázados soraihoz, pincéihez és Miskolc többi városrészéhez.



© 2006-2017 Miskolc-Avasi Református Egyházközség. Minden jog fenntartva!

Honlapkészítés