Miskolc-Avasi Református Egyházközség honlapja


HÍREK
Presbiteri Bibliaóra
- 2018.01.20.

2018. február 01-én 17:30-tól a gyülekezeti teremben

Konfirmáció előkészítő
- 2018.01.20.

2018. február 02-án 17:30-tól a gyülekezeti teremben

Ifjúsági alkalom
- 2018.01.20.

2018. február 03-án 16:30-tól a gyülekezeti teremben

Bibliaóra
- 2018.01.20.

2018. február 06-án 17:00-tól a gyülekezeti teremben

Ifjúsági alkalom
- 2018.01.20.

2018. február 10-án 16:30-tól a gyülekezeti teremben

Baba-mama kör
- 2018.01.20.

2018. február 12-én 10:00-tól a gyülekezeti teremben

Bibliaóra
- 2018.01.20.

2018. február 13-án 17:00-tól a gyülekezeti teremben. Házaspárbaj címmel beszélgetés házaspárokkal és házasodni készülőkkel.

Reformációról mindenkinek II.
- 2018.01.20.

2018. február 14-én 17:00-tól, Dr. Gyulai Éva előadása a miskolci Herman Ottó Múzeumban

Konfirmáció előkészítő
- 2018.01.20.

2018. február 16-án 17:30-tól a gyülekezeti teremben

Presbiteri csendes nap
- 2018.01.20.

2018. február 17-én 10:00-tól a gyülekezeti teremben

Ifjúsági alkalom
- 2018.01.20.

2018. február 17-én 16:30-tól a gyülekezeti teremben

Bibliaóra
- 2018.01.20.

2018. február 20-án 17:00-tól a gyülekezeti teremben

Pedagógus Bibliaóra
- 2018.01.20.

2018. február 22-én 17:30-tól a gyülekezeti teremben. Téma: református nevelés

Wass Albert felolvasó est 2018
- 2018.01.20.

2018. február 23-án este hat órától, és február 24-én délelőtt tíz órától a gyülekezeti teremben

Bibliaóra
- 2018.01.20.

2018. február 27-én 17:00-tól a gyülekezeti teremben

Bűnbánati Istentiszteletek
- 2018.01.20.

2018. március 02-án és 03-án 17:00-tól a gyülekezeti teremben

Böjti Úrvacsorás Istentisztelet
- 2018.01.20.

2018. március 04-én 10:30-tól az Avasi Református Templomban

Bibliavasárnap
- 2018.01.20.

2018. március 04.

Virágvasárnapi játszóház
- 2018.01.20.

2018. március 24-én a gyülekezeti teremben

Virágvasárnap
- 2018.01.20.

2018. március 25.

Nagypénteki zenés Istentisztelet
- 2018.01.20.

2018. március 30-án az Avasi Református Templomban





 

A műemléki védettségű Avasi Templom, harangtorony és temető rövid története



A templomot 1260-ban kezdték el építeni román stílusban. Méretében a jelenlegitől kisebb, vastag falú templomot emeltek az Avas északi oldalában, amely Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Sajnos a vélhetően Szent Istvánról elnevezett templom nem sokáig állt, mert a tatárjárás után még a Miskolc környékén portyázó nogaji tatár csapatok 1285-ben fölgyújtották.

 



A XIV. században újjáépült a templom, és  I. (Nagy) Lajos király idején tovább bővítették nyugati irányban. Miskolc időközben szabad királyi városi rangra emelkedett, de a templom újjáépítése nem uralkodói kegynek, hanem a helyi polgárság  küzdelmes munkájának köszönhető. Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult a Miskolciak számára, háromhajós, késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1402 és 1489 között.


A miskolci Avasi Templom nem csak egyházi szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem a magyarság történelmében is fontos szerepet kapott.

Fráter György az ország három részre szakadása idején Miskolcra hívta a környék és Észak-Magyarország tizenhárom vármegyéjének képviselőit, akik arról határoztak, hogy a továbbiakban Magyarország ezen része a királyi magyarországhoz tartozzon. A rész-országgyűlést 1541. december 21-én, az Avasi Templomban tartották meg.


A templom történetében a következő tragikus esemény 1544 őszén történt, amikor a budai Mehmet basa parancsára a törökök felgyújtották a templomot és újra fölégették Miskolcot.

A tűz következtében a torony hátrafelé rádőlt a tetőre, beomlasztva a gótikus bordás boltozatokat.

 

 



Az Avasi Templomot 1563-tól 1569-ig már a református szertartásoknak megfelelően építették át, ám az idáig vezető út keserves volt.

A török puszítás miatt kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy a diósgyőri uradalom úrnője, a katolikus Fánchy Borbála megakadályozta az újjáépítéshez szükséges szakemberek és faanyagok, kövek rendelkezésre bocsájtását, tartott a kálvini tanok terjedésétől. Így az épület több mint két évtizeden át tető nélkül maradt, emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban sem.


Az első reformátor aki Miskolcra érkezett a 'magyar Luther', Dévai Bíró Mátyás volt. Ő már 1543-ban az avasi Szent István Templom szószékéről hirdette Isten Igéjét a miskolci polgároknak, magyar nyelven. Őt egy évvel később Gergely presbiter követte, majd 1566-ban a városi tanács és a gyülekezet akaratából megválasztják az első miskolci református lelkipásztort, Hewessi Mihály prédikátort.


A korábbi gótikus, nyolc szögletű pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át, amelyben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai is, és a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet 1776-ból való). A harangtornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem a templomtól különálló harangtoronyként építették fel.

A déli oldalon lévő barokk ravatalozót 1760-ban, az északi oldalon lévő neogót cintermet pedig 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, ezen helyezték el a neogót stílusú Angster-orgonát.

A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980).

Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak, csak bordaprofiljaik azonosak. Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton.

A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.


 

 

 


A templom első orgonáját Angster József építette 1895-ben.

A nyugati oldali karzaton álló neogótikus orgona özv. Kaszás Jánosné adományából épült.

Az időközben elhasználódott hangszert 1971-ben korszerűsítették, és teljes rekontsruciójára 2016-ban került sor. A hangszer 2016. októbere óta újra teljes pompájában szolgálja a Miskolc-Avasi Református Egyházközség híveit. Lehotka Gábor professzor kezdeményezésére és Miskolc városának adományaként egy másik hangszert is építettek a Váradi orgonát, amelyet 2008. június 4-én adtak át. Így az Avasi Református Templomnak két orgonája is van, az Angster a templom nyugati, a Váradi az egykori szentély felőli oldalon lett elhelyezve. A tökéletes akusztikájú templomban gyakran rendeznek kórus- és orgona hangversenyeket.


A fagalériás, reneszánsz harangtornyot 1557-ben emelték, amely Miskolc egyik jelképe. A bejárat feletti középkori emléktáblán az építés évszáma is meg van örökítve, és a táblán a következő olvasható:



„IMPERANTE

DOMINO MAG. S

BAL. et. JUDICE

PAVLO GOMBOS

AEDILE

MATTHIEO

ZYGIARTO

ANNO D-ni

1557.”

“A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. Évében”

A feliratot az 1926. évi renováláskor tárták fel.


A torony alagsora és földszintje dongaboltozatos. Az egyemeletes, kőből készült épületen magas tetőszerkezet van, amely bárdolt tölgyfából készült, és hatszögű gúlasisakkal látták el. Ezalatt a torony árkádos, majd a sátortető ismét folytatódik. A harangtorony déli oldalán fa toldaléképítmény áll, melyen a bejárat nyílik. A keleti oldalán kettő, az északi és nyugati oldalán három támpillérrel látták el az épületet. A harangtorony a XVII. és a XVIII. században tűzőrségi célokat is szolgált.

 

A toronyban két harang lakik. A nagyobb 750kg-os Miklós harang 1923-ban, a kisebb 250kg-os Johanka harang 1926-ban készült. Az Istentiszteleti alkalmakkor megszólaló harangok Újhelyi Istvánné és Nemes Petra István adományai.


1680-ban került toronyóra a sisak három oldalára, mellettük az évszám is látható. Harangjátéka, melyet Csury Ferenc a híres órásmester alkotott, 1941. május elseje óta negyedóránként hallható, de a teljes dallamot csak egészkor játsszák le. A harangjáték az idők során Miskolc szignáljává vált. A Miskolci Nemzeti Színházban is ezzel a hanggal jelzik a felvonások kezdetét. További érdekesség, hogy az Avasi harangtorony  megépítése óta nem égett le, ezért a faszerkezet kis kivétellel az eredeti, közel ötszáz éves gerendákból áll!


A templomot teljesen körülvevő, műemléki védettséget élvező, több mint 10 900 m² területen fekvő temető, Miskolc 34 sírkertje közül a legrégebbi. A legkorábbi sírkövek a XVII. és XVIII. századból származnak. A többi sírkő az 1800-as évekből és a XX. századból való. A temetőben nyugszik többek között Szemere Bertalan, Palóczy László, Horváth Lajos, a Latabár-család, valamint Tompa Mihály szülei, Adolf Joost a miskolci cukrászipar megteremtője, Szatmáry József püspök, Bay István és családja, Schabinszky László Munkácsy Mihály barátja és fényképésze, Novotny Gyula református lelkipásztor. A temetőt több gyalogút osztja kisebb-nagyobb részekre, amelyek egyben kiinduló pontok is a történelmi Avas évszázados soraihoz, pincéihez és Miskolc többi városrészéhez.



© 2006-2018 Miskolc-Avasi Református Egyházközség. Minden jog fenntartva!

Honlapkészítés