Miskolc-Avasi Református Egyházközség honlapja


HÍREK
Interjú gyülekezetünk lelkipásztorával
- 2018.05.07.

Interjút olvashatnak anyák napja alkalmából Nt. Hangóné Birtha Melindával. A cikk letölthető a Galéria menüpontból.





 

A műemléki védettségű Avasi templom, harangtorony és temető rövid története



A legelső avasi templom közel nyolcszáz évvel ezelőtt épült, írásos említése 1241-ből való, egy pápai adójegyzékből ismert. Sajnos ez a templom a tatárjárás során elpusztult.

Ennek az ősi templomnak az újjáépítése 1260-ban kezdődött, román stílusban. Méretében a jelenlegitől kisebb, vastag falú templomot emeltek az Avas északi oldalában, amely Miskolc belvárosának legrégebbi épülete, egyben hazánk ötödik legidősebb temploma. A vélhetően Szent Istvánról elnevezett templom sajnos nem sokáig állt, mert a még Miskolc környékén portyázó nogaji tatár csapatok 1285-ben fölgyújtották.

 



A XIV. század első felében újjáépült a templom, és  I. (Nagy) Lajos király idején tovább bővítették nyugati irányba. Erről egy 1365-ben kelt oklevélből tudunk, amelyet a király aláírásával hitelesített, és arról ír, hogy az Avasi "kis templomot" bővítik.

Miskolc időközben városi rangra emelkedett, de a templom újjáépítése nem uralkodói kegynek, hanem a helyi polgárság  küzdelmes munkájának köszönhető. A templomot a miskolci hívek adományából építették föl! Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult a Miskolciak számára, háromhajós, késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1402 és 1489 között.



A miskolci Avasi Templom nem csak egyházi szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem a magyarság történelmében is fontos szerepet kapott.

Fráter György az ország három részre szakadása idején Miskolcra hívta a környék és Észak-Magyarország tizenhárom vármegyéjének képviselőit, akik arról határoztak, hogy a továbbiakban Magyarország ezen része a királyi magyarországhoz tartozzon. A rész-országgyűlést 1541. december 21-én, az Avasi Templomban tartották meg.


A templom történetében a következő tragikus esemény 1544 őszén történt, amikor a budai Mehmet basa parancsára a törökök felgyújtották a templomot és újra fölégették Miskolcot.

A tűz következtében a torony hátrafelé rádőlt a tetőre, beomlasztva a három hajós, csúcsíves gótikus bordás boltozatokat.

 

 

A pusztítás olyan nagy mértékű volt, hogy a város 1550-ig nem tudta kiheverni a hadjárat borzalmait.

 


Az Avasi Templomot 1563-tól 1569-ig már a református szertartásoknak megfelelően építették át, ám az idáig vezető út keserves volt.

A török puszítás miatt kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy a diósgyőri uradalom úrnője, a katolikus Fánchy Borbála megakadályozta az újjáépítéshez szükséges szakemberek és faanyagok, kövek rendelkezésre bocsájtását, tartott a kálvini tanok terjedésétől. Így az épület több mint két évtizeden át tető nélkül maradt, emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban, belső berendezéseiben sem.


Az első reformátor aki Miskolcra érkezett a 'magyar Luther', Dévai Bíró Mátyás volt. Ő már 1543-ban az avasi Szent István Templom szószékéről hirdette Isten Igéjét a miskolci polgároknak, magyar nyelven. Őt egy évvel később Gergely presbiter követte, majd 1566-ban a városi tanács és a gyülekezet akaratából megválasztják az első miskolci református lelkipásztort, Hewessi Mihály prédikátort.


A kálvini reformáció tanait, az új gondolkozás módot a miskolci hívek teljes mértékben magukévá tették a század második felére, így 1554-ben létrejött a miskolci református gyülekezet, a mai Miskolc-Avasi Református Egyházközség előde.



A korábbi gótikus, nyolc szögletű pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át, amelyben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai is, és a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet 1776-ból való). A harangtornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem a templomtól különálló harangtoronyként építették fel.

A déli oldalon lévő barokk ravatalozót 1760-ban, az északi oldalon lévő neogót cintermet pedig 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, ezen helyezték el a neogót stílusú Angster-orgonát.

A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980).

Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak, csak bordaprofiljaik azonosak. Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton.

A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.


 

 

 

A harmadik nagy megpróbáltatás egy földrengés volt, amely 1834. október 15-én rázta meg Miskolcot. Ennek következtében komoly sérülés keletkezett a keleti falban, amely helyreállítása jelentős költséggel járt, és egészen az első világháború végéig eltartott.

 


A templom első orgonáját Angster József építette 1895-ben.

A nyugati oldali karzaton álló neogótikus orgona özv. Kaszás Jánosné adományából épült.

Az időközben elhasználódott hangszert 1971-ben korszerűsítették, és teljes rekontsruciójára 2016-ban került sor. A hangszer 2016. októbere óta újra teljes pompájában szolgálja a Miskolc-Avasi Református Egyházközség híveit.

Lehotka Gábor professzor kezdeményezésére és Miskolc városának adományaként egy másik hangszert is építettek a Váradi orgonát, amelyet 2008. június 4-én adtak át. Így az Avasi Református Templomnak két orgonája is van, az Angster a templom nyugati, a Váradi az egykori szentély felőli oldalon lett elhelyezve. A tökéletes akusztikájú templomban gyakran rendeznek kórus- és orgona hangversenyeket.


Az Avasi Református Templom utolsó nagyszabású feltárási és felújítási munkálatai öt évig tartottak, újraszentelésére 1982. május 16-án került sor, egy országos ünnepség keretein belül.

 

 


A fagalériás, reneszánsz harangtornyot 1557-ben emelték, amely Miskolc egyik jelképe. A bejárat feletti középkori emléktáblán az építés évszáma is meg van örökítve, és a táblán a következő olvasható:



„IMPERANTE

DOMINO MAG. S

BAL. et. JUDICE

PAVLO GOMBOS

AEDILE

MATTHIEO

ZYGIARTO

ANNO D-ni

1557.”

“A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. Évében”

A feliratot az 1926. évi renováláskor tárták fel.

 



A torony alagsora és földszintje dongaboltozatos. Az egyemeletes, kőből készült épületen magas tetőszerkezet van, amely bárdolt tölgyfából készült, és hatszögű gúlasisakkal látták el. Ezalatt a torony árkádos, majd a sátortető ismét folytatódik. A harangtorony déli oldalán fa toldaléképítmény áll, melyen a bejárat nyílik. A keleti oldalán kettő, az északi és nyugati oldalán három támpillérrel látták el az épületet. A harangtorony a XVII. és a XVIII. században tűzőrségi célokat is szolgált.

 

A toronyban két harang lakik. A nagyobb 750kg-os Miklós harang 1923-ban, a kisebb 250kg-os Johanka harang 1926-ban készült. Az Istentiszteleti alkalmakkor megszólaló harangok Újhelyi Istvánné és Nemes Petra István adományai.


1680-ban került toronyóra a sisak három oldalára, mellettük az évszám is látható. Harangjátéka, melyet Csury Ferenc a híres órásmester alkotott, 1941. május elseje óta negyedóránként hallható, de a teljes dallamot csak egészkor játsszák le. A harangjáték Győry Nagy Samu és felesége, Mihályfalusi Forgón Irma házasságának 50. évfordulójára készült.

A harangjáték az idők során Miskolc szignáljává vált, a Miskolci Nemzeti Színházban is ezzel a hanggal jelzik a felvonások kezdetét.


További érdekesség, hogy az Avasi harangtorony  megépítése óta nem égett le, ezért a faszerkezet kis kivétellel az eredeti, közel ötszáz éves gerendákból áll!



A templomot teljesen körülvevő, műemléki védettséget élvező, több mint 10 900 m² területen fekvő temető, Miskolc 34 sírkertje közül a legrégebbi. A legkorábbi sírkövek a XVII. és XVIII. századból származnak. A többi sírkő az 1800-as évekből és a XX. századból való.

A temetőben nyugszik többek között Szemere Bertalan, Palóczy László, Horváth Lajos, a Latabár-család, valamint Tompa Mihály szülei, Adolf Joost a miskolci cukrászipar megteremtője, Bay István és családja, Soltész Nagy Kálmán, Schabinszky László Munkácsy Mihály barátja és fényképésze, Szatmáry Paksi József püspök és Novotny Gyula református lelkipásztor.

A temetőt több gyalogút osztja kisebb-nagyobb részekre, amelyek egyben kiinduló pontok is a történelmi Avas évszázados soraihoz, pincéihez és Miskolc többi városrészéhez.

Történetiség szempontjából fontos még tudni, hogy a Miskolc belvárosa fölött található Avasi temető a harmadik legősibb temető hazánkban, az Árpád-kor óta temetkeznek ezen a helyen.



© 2006-2018 Miskolc-Avasi Református Egyházközség. Minden jog fenntartva!

Honlapkészítés