Miskolc-Avasi Református Egyházközség honlapja





 

A műemléki védettségű Avasi templom, harangtorony és temető rövid története



A legelső avasi templom közel nyolcszáz évvel ezelőtt épült, írásos említése 1241-ből való, egy pápai adójegyzékből ismert. Sajnos ez a templom a tatárjárás során elpusztult.


Ennek az ősi templomnak az újjáépítése 1260-ban kezdődött, román stílusban. Méretében a jelenlegitől kisebb, vastag falú templomot emeltek az Avas északi oldalában, amely Miskolc belvárosának legrégebbi épülete, egyben hazánk ötödik legidősebb temploma. A vélhetően Szent Istvánról elnevezett templom sem állt sokáig, mert a még Miskolc környékén portyázó nogaji tatár csapatok 1285-ben fölgyújtották.

 



A XIV. század első felében helyre állították a templomot, és  I. (Nagy) Lajos király idején tovább bővítették nyugati irányba. Erről egy 1365-ben kelt oklevélből tudunk, amelyet a király aláírásával hitelesített, és arról ír, hogy az avasi "kis templomot" bővítik.

Miskolc időközben városi rangra emelkedett, de a templom újjáépítése nem uralkodói kegynek, hanem a helyi polgárság  küzdelmes munkájának köszönhető. A templomot a miskolci hívek adományából építették föl! Később, amikor már ez is kevésnek bizonyult a Miskolciak számára, háromhajós, késő gótikus stílusú csarnoktemplommá építették át, az északi falon megtalált latin nyelvű szövegtöredék szerint 1402 és 1489 között.



A miskolci Avasi Templom nem csak egyházi szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem a magyarság történelmében is fontos szerepet kapott.

Fráter György az ország három részre szakadása idején Miskolcra hívta a környék és Észak-Magyarország tizenhárom vármegyéjének képviselőit, akik arról határoztak, hogy a továbbiakban Magyarország ezen része a királyi magyarországhoz tartozzon. A rész-országgyűlést 1541. december 21-én, az Avasi Templomban tartották meg.


A templom történetében a következő tragikus esemény 1544 őszén történt, amikor a budai Mehmet basa parancsára a törökök felgyújtották a templomot és újra fölégették Miskolcot.

A tűz következtében a torony hátrafelé rádőlt a tetőre, beomlasztva a három hajós, csúcsíves gótikus bordás boltozatokat.

 

 

A pusztítás olyan nagy mértékű volt, hogy a város 1550-ig nem tudta kiheverni a hadjárat borzalmait.

A török támadásáról Tinódi Lantos Sebestyén így írt "Az szalkai mezőn való diadalról" című históriás énekében:

Minap Mehmet basa szóla terekeknek,

Hogy nagy gyorsasággal véle készülnének

(...)

Nyolcezren kiszálla ő az Rákosra,

Rabolni indula az neves Miskolcra.


Dúla, felégeté Miskolcnak városát,

Ő mind felrabolá jórészt tartományát,

Onnat ő elhoza négyezör rabokat,

Kikkel ő hajtata számtalan barmokat.


 


Az Avasi Templomot 1563-tól 1569-ig már a református szertartásoknak megfelelően építették át, ám az idáig vezető út keserves volt.

A török puszítás miatt kialakult helyzetet tovább súlyosbította, hogy a diósgyőri uradalom úrnője, a katolikus Fánchy Borbála megakadályozta az újjáépítéshez szükséges szakemberek és faanyagok, kövek rendelkezésre bocsájtását, tartott a kálvini tanok terjedésétől. Így az épület több mint két évtizeden át tető nélkül maradt, emiatt nem gyönyörködhetünk a templom egykori freskóiban, belső berendezéseiben sem.


Az első reformátor aki Miskolcra érkezett a 'magyar Luther', Dévai Bíró Mátyás volt. Ő már 1543-ban az avasi Szent István Templom szószékéről hirdette Isten Igéjét a miskolci polgároknak, magyar nyelven. Őt egy évvel később Gergely presbiter követte, majd 1566-ban a városi tanács és a gyülekezet akaratából megválasztják az első miskolci református lelkipásztort, Hewessi Mihály prédikátort.


A kálvini reformáció tanait, az új gondolkozás módot a miskolci hívek teljes mértékben magukévá tették a század második felére, így 1554-ben létrejött a miskolci református gyülekezet, a mai Miskolc-Avasi Református Egyházközség előde.



A korábbi gótikus, nyolc szögletű pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át, amelyben valószínűleg megtalálhatóak az eredeti pillérek magjai is, és a közéjük boltozott félköríves árkádsor felé, az egykori boltozatok helyére sík famennyezet került (a mai mennyezet 1776-ból való). A harangtornyot sem az eredetivel megegyező helyen, hanem a templomtól különálló harangtoronyként építették fel.

A déli oldalon lévő barokk ravatalozót 1760-ban, az északi oldalon lévő neogót cintermet pedig 1896-ban építették. Ebben az évben épült az orgonakórus is, amelyet Sztehlo Ottó tervezett, ezen helyezték el a neogót stílusú Angster-orgonát.

A templom zsindelyfedésének felújítási évszámait a tető szentély feletti részen helyezték el az idők során (1666, 1696, 1734, 1768, 1796, 1839, 1868, 1923, 1980).

Érdekessége még a templomnak, hogy 13 gótikus ablakának ablakkeretei más és más formájú rácsozatot alkotnak, csak bordaprofiljaik azonosak. Ezeken kívül a templomot még 2 rózsaablak is díszíti, az egyik az északi, a másik a nyugati homlokzaton.

A déli hajófalban öt, a szentélyrészen is öt, az északi hajófalban kettő, a nyugati homlokzaton egy nagyméretű mérműves ablak található.


 

 

 

A harmadik nagy megpróbáltatás egy földrengés volt, amely 1834. október 15-én rázta meg Miskolcot. Ennek következtében komoly sérülés keletkezett a keleti falban, amely helyreállítása jelentős költséggel járt, és egészen az első világháború végéig eltartott.

 


A templom első orgonáját Angster József építette 1895-ben.

A nyugati oldali karzaton álló neogótikus orgona özv. Kaszás Jánosné adományából épült.

Az időközben elhasználódott hangszert 1971-ben korszerűsítették, és teljes rekontsruciójára 2016-ban került sor. A hangszer 2016. októbere óta újra teljes pompájában szolgálja a Miskolc-Avasi Református Egyházközség híveit.

Lehotka Gábor professzor kezdeményezésére és Miskolc városának adományaként egy másik hangszert is építettek a Váradi orgonát, amelyet 2008. június 4-én adtak át. Így az Avasi Református Templomnak két orgonája is van, az Angster a templom nyugati, a Váradi az egykori szentély felőli oldalon lett elhelyezve. A tökéletes akusztikájú templomban gyakran rendeznek kórus- és orgona hangversenyeket.


Az Avasi Református Templom utolsó nagyszabású feltárási és felújítási munkálatai öt évig tartottak, újraszentelésére 1982. május 16-án került sor, egy országos ünnepség keretein belül.

 

 


A fagalériás, reneszánsz harangtornyot 1557-ben emelték, amely Miskolc egyik jelképe. A bejárat feletti középkori emléktáblán az építés évszáma is meg van örökítve, és a táblán a következő olvasható:



„IMPERANTE

DOMINO MAG. S

BAL. et. JUDICE

PAVLO GOMBOS

AEDILE

MATTHIEO

ZYGIARTO

ANNO D-ni

1557.”

“A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. Évében”

A feliratot az 1926. évi renováláskor tárták fel.

 



A torony alagsora és földszintje dongaboltozatos. Az egyemeletes épület kőből készült, magas tetőszerkezete van, amely bárdolt tölgyfából készült, és hatszögű gúlasisakkal látták el. Ezalatt a torony árkádos, majd a sátortető ismét folytatódik. A harangtorony déli oldalán fa toldaléképítmény áll, melyen keresztül a bejárat nyílik. A torony keleti oldalán kettő, az északi és nyugati oldalán három támpillért építettek. Az avasi harangtorony a XVII. és a XVIII. században még tűzőrségi célokat is szolgált.

 

A toronyban két harang lakik. A nagyobb 750kg-os Miklós harang 1923-ban, a kisebb 250kg-os Johanka harang 1926-ban készült. Az Istentiszteleti alkalmakkor megszólaló harangok Újhelyi Istvánné és Nemes Petra István adományai.


1680-ban került toronyóra a sisak három oldalára, mellettük az évszám is látható. Harangjátéka, melyet Csury Ferenc a híres órásmester alkotott, 1941. május elseje óta negyedóránként hallható, de a teljes dallamot csak egészkor játsszák le. A harangjáték Győry Nagy Samu és felesége, Mihályfalusi Forgón Irma házasságának 50. évfordulójára készült.

A harangjáték az idők során Miskolc szignáljává vált, a Miskolci Nemzeti Színházban is ezzel a hanggal jelzik a felvonások kezdetét.


További érdekesség, hogy az Avasi harangtorony  megépítése óta nem égett le, ezért a faszerkezet kis kivétellel az eredeti, közel ötszáz éves gerendákból áll!



A templomot teljesen körülvevő, műemléki védettséget élvező, több mint 10 900 m² területen fekvő temető, Miskolc 34 sírkertje közül a legrégebbi. A legkorábbi sírkövek a XVII. és XVIII. századból származnak. A többi sírkő az 1800-as évekből és a XX. századból való.


A temetőben nyugszik többek között:

Szemere Bertalan Miskolc országgyűlési képviselője, hazánk későbbi miniszterelnöke

Palóczy László Miskolc országgyűlési képviselője, Borsod vármegye alispánja, a képviselőház korelnöke

székudvari Horváth Lajos Miskolc országgyűlési képviselője, a Főrendház tagja

A Latabár-család

Tompa Mihály református lelkész és költő szülei

Adolf Joost a miskolci cukrászipar megteremtője

Bay István és családja

Soltész Nagy Kálmán Miskolc egyik legjelentősebb munkásságú polgármestere

Schabinszky László Munkácsy Mihály barátja és fényképésze

Szatmáry Paksi József református püspök

Novotny Gyula református lelkipásztor


Az avasi temetőt több gyalogút osztja kisebb-nagyobb részekre, amelyek egyben kiinduló pontok is a történelmi Avas évszázados soraihoz, pincéihez és Miskolc többi városrészéhez.

Történetiség szempontjából fontos még tudni, hogy a Miskolc belvárosa fölött található Avasi temető a harmadik legősibb temető hazánkban, az Árpád-kor óta temetkeznek ezen a helyen.



© 2006-2018 Miskolc-Avasi Református Egyházközség. Minden jog fenntartva!

Honlapkészítés